A lézerek már 40 éve életünk részei, itt gondolhatunk a távirányítókra, mérőeszközökre, nagyáruházak pénztáraira, DVD-Cd lejátszóra, optikai kábelek révén telefonvonalak -Tv -internet kapcsolatok alapja. Sebészeti felhasználásuk jelentős áttörést jelentett a sebészeti műtéti technikában. Elvi alapjait Albert Einstein fektette le (indukált emisszió) 1917-ben. Az első működő rubin lézert Maiman készítette 1960-ban. 1961 –benhelium-neon lézert (Bennett-Herriott), 1963-ban a Nd-YAG lézert (Bridges), 1966-ban a festéklézert (Sorokin és Lankard), 1970-ben az excimer lézert (Baszov ) alkotta meg.
Az első hazai lézer(Helium-Neon) a Központi Fizikai Kutatóintézet nevéhez fűződik 1963-ban.
Lézerek működésének alapjai:
Nevét a "Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation" (vagyis fénykibocsátás indukált emisszióval) kifejezés rövidítésével kapta. A fényt többnyire fehérnek látjuk, ha azonban a fényt egy prizmán vezetjük át jól látszik, hogy számtalan színből áll. A fény valójában egy elektromágneses sugárzás és különböző hullámhosszaknak különböző színe van. Ha hosszú a hullámhossz akkor ultraibolya, ha nagyon rövid infarvörös tartományról beszélünk. Az emberi szem ennek a spektrumnak csak töredékét látja.
A lézer fénye ezzel ellentétben csak egy színből áll, tehát egy hullámhosszt tartalmaz.
Minden lézer berendezés három részből áll:
- lézeranyag
- energiaforrás, mely a lézeranyagot gerjeszti
- optikai tükrök, melyek a létrejövő lézerfényt tükrözik, elvezetik
A lézeranyag lehet szilárd, folyékony vagy gáznemű. Ezt az anyagot az energiaforrás pumpálja, energiaközléssel gerjeszti. A lézeranyag atomjai gerjesztett állapotba kerülnek, elektronjai magasabb pályára kerülnek, addig amíg bizonyos mennyiségű energia megszökik ún. fotonok formájában. A fotonok mozgása további és további elektronokat hoz gerjesztett állapotba, az egyre több foton pedig láncreakciót indít be. A fotonok egy részét az optikai rendszerrel elvezethetjük, ezek alkotják a lézerfényt.
Lézerek használatának előnyei az orvosi felhasználásban:
- A lézerfény természetéből adódik , hogy a legfinomabb szikénél nagyságrendekkel élesebb és keskenyebb sebet ejt.
- Vágás közben a környező ereket elzárja ,coagulálja , így a műtét vértelenül végezhető el.
- Értágulatok coagulálására azt használjuk ki , hogy a lézerek különböző anyagokban másképpen nyelődnek el.
- Termikus hatását a kozmetológiában használhatjuk pld. szőrtelenítés
CO2 – széndioxid lézer
Rendelésünkön a lézersebészeti műtéteket a legmodernebb operációs CO2 lézerrel végezzük. A lézerfény specialis tulajdonsága miatt a kis ereket elzárja, ezért a műtét vértelenül végezhető.
Jó hatásfoka és nagy teljesítménye miatt a gázlézerek között a legjelentősebb az orvosi gyakorlatban. Az aktív lézeranyag a széndioxid gázon kívül nitrogént és héliumot is tartalmaz. A CO2 lézer 10,6 µm (mikrométer) hullámhosszúságú – több egymáshoz közel eső hullámhosszat tartalmazó – nyalábot bocsát ki, a gázlézerek közül a legjobb hatásfokkal (10-15%). A nagy víztartalmú szövetek kitűnően abszorbeálják (nyelik el) a lézerfényt, a becsapódás helyén szöveti vaporizációt eredményezve (vagyis a szövetek elgőzölögtetését okozva).
Az általunk használt 25 Wattos, Lasram gyártmányú, Opal 25 típusú gép szintén rendelkezik ezen előnyös tulajdonságokkal. Számtalan lézersebészeti beavatkozás tapasztalata alapján állíthatjuk: ezen lézertípus a bőrgyógyászati – sebészeti alkalmazásban a legsokoldalúbban használható, főként vérzékeny szövetek vágása vagy elpárologtatása során pedig szinte nélkülözhetetlen eszköz.